"Nem prédikációkkal nevelünk. A szülőnek úgy kell viselkednie, ahogyan a gyerektől is elvárja, és ugyanolyan értékek szerint kell élnie, amilyen értékeket a gyerekének át szeretne adni. Ha nem így történik, akkor bármi, amit mond, csak felesleges szócséplés."

"A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, keljenek át rajta; majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskad, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat."

"Az őszinte dicséretnek mágikus hatalma van. Ha azt akarod, hogy a másik fejlődjék, dicsérd őszintén. Ez mindig lehetséges. Vizsgáld a másikat, lásd meg tehetségét, képességeit, világíts rá azokra."

Iskolánk története

A történet igen messzire nyúlik vissza, egészen 1889-ig. Az akkoriban Koháryszentlőrinc (Nyárlőrinc) falu lakosai kérelemmel fordultak Kecskemét város felé, hogy engedélyt kapjanak arra, hogy iskolát létesíthessenek, hogy ne kelljen a 20 km távolságra lévő Kecskemétre bejárniuk a faluban nevelkedő fiataloknak. A kérelemnek helyt adtak, és még ebben az évben egy bérelt épületben megkezdődtek az első iskolai tanítások. E nemes feladatot a tanító nemzetségből érkező Buzás János kántortanítóra bízták. Akkoriban közel 100-120 gyermeket tanított, de nemcsak az iskolát, hanem a kisközség dolgait is intézte. Az uradalom 1890-91 között építette fel az első kőépületes majori iskolát, amelyet 1896-ban avattak fel. (Az épület maradványai még mindig láthatóak a falu erdőszélén, oktatástörténeti emlékét egy márvány emléktábla őrzi). Fia később átvette szerepét, és 1957-ig tanított közel 45 éven keresztül az iskolában. Később az ő fia, Dr. Buzás János is tanító lett, de már Kecskeméten. Az iskola jelenlegi épülete 1987-ben épült a falu központjában, egy régi polgári ház hozzáépítéseként, amelyet Klebelsberg Kuno építtetett 1927-ben. Azóta is folyik ebben a kis községben a tanítói munka, immáron több mint 100 éve úgy, hogy a jelenleg is tanító pedagógusok közel egyharmadát a saját iskolában és községben nevelkedett hajdani diákok alkotják.